Pici pihi

Ma hanyagoljuk kicsit az EMO fogalomkört, és világibb dolgokkal foglalkozunk, de messze nem ért még véget az emosexualok boncolgatása. A helyzet az, hogy jómagam is meglepődtem azon a lendületen és elszántságon, mellyel belevetettem magam az EMO fogalomkörbe, s mindabba, ami ez alá vehető. Ilyetén meg kell majd különböztetnünk a 80-as évek közepén kibontakozó emocore stílusirányzatot, meg kell különböztetnünk a szó jelentését és egyéb felhasználási területeit, valamint különbséget kell tennünk ezek és az „EMO” mai jelentése között is, mely leginkább egy külsőségeket leíró szóvá vált mostanra. Hosszú lesz, nagyon hosszú, és többrészes, de nem mondhatjátok, hogy nem szóltam.

Miközben utaztam pest felé kezem ügyébe akadt egy InterCity magazin, és meglepően jó dolgokat lehetett benne olvasni. Tudtátok például, hogy Miskolc volt Magyarország első lakott települése, vagy hogy szintén ott van Európa leghosszabb (12 km) utcája? Emellett volt benne egy cikk a magyar-etruszk rokonságról. Valamint egy idézet Scopenhauertől, amit nem rakok idézőjelek közé, ugyanis nem emlékszem, hogy pontosan így olvastam e: A józan paraszti és a műveltség szinte bármelyik fokát képe helyettesíteni, de a műveltség egyik foka sem képes helyettesíteni a józan paraszti észt.

Ennyi… levezetés, felkészítés, nem más. Ami a következő hetekben fog jönni magasröptű lesz, hosszú és valszeg kurva unalmas, de leírom. Csakazé’is.

Pás