Látva a legutóbbi – az Árpád-sávos zászlóval foglalkozó – bejegyzésre érkezett kommentárokat, úgy gondolom, kicsit tovább kell gombolyítanunk a fonalat. Legnagyobb örömömre nem egy általános egyetértés, vagy megvetés, sokkal inkább logikus kérdések sokasága látott napvilágot a témával kapcsolatban. A továbbiakban – ezen kérdésekre legjobb tudomásom szerint válaszolva – megpróbálom kicsit kiszélesíteni a személyes véleményemet, és megválaszolni mindazon kérdéseket, melyeket feltettetek.
Miért éppen Árpád-sávos?
Mielőtt jobban bele ásnánk magunkat a témába, tudvalevő, hogy általában a jobb oldal, azon belül is a szélsőjobb oldali körök tartják leginkább fontosnak a nemzeti öntudatot, ilyen értelemben pedig annak életben tartását. Ezt figyelembe véve nem meglepő, hogy például a MIÉP fontosnak tartotta jelképrendszerébe beépíteni a legősibb szimbólumot, de ez csak spekuláció. A jelenkor politikai (kormányellenes) tüntetésein az Árpád-sávos lobogó, véleményem szerint, a jelenlegi hatalom „magyarellenességét”, „hazaáruló” jellegét szimbolizálja. Ezekkel a jelzőkkel mindannyian találkoztunk már, s meglátásom szerint ez lehet az ok, amiért az ellenzékiek fontosnak tartják megmutatni „szilárd” magyarság tudatukat. (Hozzá kell tennem, láttam már Honvéd-, és hunyadi Mátyás királyi lobogót is ilyen tüntetéseken.) Összegezve. Magyarok egy Magyar kormány hazaáruló jellegét ilyen szimbólumokkal tudják leginkább kifejezni.
Miért csak most?
Ha az 1956-os és az 1848-49-es forradalmakat vesszük alapul, helyes a meglátás, hogy egyiken sem szerepeltek Árpád-sávos zászlók. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindkét forradalom „idegen” hatalom – Szovjet kommunista rezsim, és a Habsburgok – ellen folyt. Mindkét alkalomnak megvoltak a maga szimbólumai, melyek előtérbe kerültek. 56-ban a Magyar Nemzeti lobogóban akkor hivatalosan is szereplő Rákosi-címer, melyet, mint tudjuk, kivágtak, s a közepén lyukas nemzeti lobogó mindmáig az 56-os forradalom jelképe. A Habsburgokkal szemben pedig lényegében elegek voltak a magyar zászlók, hiszen a nemzeti öntudat kifejezéséhez velük szemben ez is elég volt. Ezért lehet az előző kérdésben fontos szerepe annak, hogy magyarok az aktuálisan hatalmon lévő magyar kormány ellen tüntetnek és nyúlnak vissza a régi szimbólumokhoz, mert az egyszerű magyar zászló (amint a „hazaáruló” kormány is használ) már nem elég kifejező.
Horogkereszt hasonlat
Talán kevésbé voltam érthető az előző bejegyzésben. A szvasztika sohasem kapcsolódott Németországhoz. Sem Hitler náci kormánya előtt, sem utána nem volt – és feltehetően ezután sem lesz – sem stilizált, sem ugyanolyan formában kultúrájuk része. Nem egy ezeréves nemzeti szimbólumról, csupán egy átvett, és eredeti formájához képest megváltoztatott jelről van szó, aminek kivonása vagy tiltása sem kulturális, sem hagyományőrző eszméket nem bánt. Hangsúlyozom, a horogkereszt egy átvett és megváltoztatott jelkép, mely Hitler ideje alatt igen, de sem előtte, sem utána nem kötődött a németekhez. Ellenben az Árpád-sávos zászlónál kevés ősibb és a magyarsághoz szilárdabban köthető szimbólum létezik. Szerencsére ez sem eredeti formájában, hanem egy jelképrendszerbe illesztve, valamint hibásan jelenik meg Szálasi idején. A németekkel eltérően viszont nekünk igenis a kultúránk részét, a honfoglalás kori magyar királyokat jelképezi. Amennyiben ezen nyomós érvek (a módosított használat és a magyarsághoz kötődő ősi jellege) ellenére még is betiltásra kerülne, az olyan lenne, mintha a Che Guearas pólók önkényuralmi jelképpé válnának.
Előző bejegyzésemmel – mert talán sokan félreértettétek – nem az Árpád-sávos lobogó legitim használatát szerettem volna szorgalmazni kormányellenes tüntetéseken, egész egyszerűen csak a hozzá kapcsolódó jelentéstartalmat szerettem volna kicsit tisztázni. Én magam is ellenzem ősi lobogónk ilyen jellegű felhasználását, azt viszont teljes mértékben elítélem, hogy bárki, e tüntetések miatt hagyja magát befolyásolni, és ezer éves múltat köp szembe hónapok óta tartó tüntetések miatt. Ahogy elítélem az „XY miatt szégyellek magyarnak lenni” és ehhez hasonló hozzáállást is. Mindig voltak és mindig lesznek olyan emberek, akik számunkra kedves jelképek alatt ostoba dolgokat tesznek vagy hirdetnek (nem a jelenlegi tüntetésekre gondolok, azok közel sem ennyire megbotránkoztatóak). Ha így állunk a dolgokhoz nem csak azt bizonyítjuk, hogy nemzeti érzelmük oly gyenge, hogy ilyen események képesek saját magunkban megszüntetni azt, hanem azt is, hogy lényegében nincs is nemzeti öntudatunk.
Post Scrip: Uglúk! http://zaszlo.lap.hu - rengeteg zászlógyártással, vagy zászló-forgalmazással kapcsolatos oldalt találsz a jobb oldali sávban.
