Dekontextualizáció

Lassan vége az első hétnek az egyetemen. A hétfői átalvós napom után a többi napon márint egy olajozott gépezet, működött a rendszer, és teljesen elsajátítottam az egyetemre járás fortélyait. Kedden Japanisztika és Japán nyelv, szerdán Bev. a nyelvtud.-ba és Japán nyelv, ma meg részegen 3(!!!) előadás (Ókori és Keleti nyelvek, kultúrák, vallások) katasztrófa volt ilyen állapotban. Holnap meg az első japán dolgozat Hiraganákból (de tudom őket, gond egy szál se!)

Pest amúgy tűrhető a kolesz és az egyetem között (amik közt a távolság össze vissza 9 perc gyalog). Egy valami zavar eszeveszettrohadtul, azok a kötsög hírlaposztogatók, akik nem állnak és várják, hogy mindenki igény szerint vegye el tőlük a reklámanyagot, hanem az arcodba nyomják és leköpnek, ha nemkell. Képeletesen persze.

Összefutottam ötsémmel, voltam Orsival a Burger Kingbe (nagyon kicsi a csirkeburger, azt hittem, kikérem a panaszkönyvet) mászkáltam részegen a Margit-hídom, és a "koleszban" lévő arcok is jó fejek, szóval panaszra nincs okom. Nem is panaszkodok. Elvagyok... Igazából minden megy, ahogy mennie kell. reméljük ez így is marad... Csak ez a csütörtök... pfff. Na lépek hiraganákat tanulni.

Dekuntextualizáció: Az a folyamat, ami alatt az írás fokozatosan lett önmagában érthető, s egyre kevésbé igényelte, hogy az általa közölt információ megértéséhez a többi agyagtáblára írt ékírott munkákat is ismerni kelljen.
Ez ma hangzot el Ó&K nyelvek órán, ahol is az ékírásról volt szó. A def. nem pontos, saját szerzemény, de ez a lényege... tanultam még izgi szavakat.

Konbanwa