A vágány(?) mellett kérem vigyázzanak!

Elöljáróban: A cím értelmét egyenlőre felesleges boncolgatni kispajtások, majd a végén kitérek rája.

Ma ismét látogatást tettem csodás Fővárosunkban egyetemi ügyeket intézni. A mai előadás némileg helyrerakott, hiszen megvan az órarendem (öcsém szerint sok, szerintem korrekt) és nagyjából tudom mik a követelmények, mikor hova kell mennem, és ánblokk látom már hova tart ez az egész.

A nap egy nem teljesen eseménytelen vonatúttal indult (mint mindég), ám a kalauzzal való találkozásom némileg kínosra sikeredett, mert a diákjegyem mellé nem volt nálam a diák ig.-om. Legalábbis Kőbánya-Kispest állomásig ezt hittem. Ekkor ugyanis a zsebem legalján, mintegy láthatatlan erő által vezérelve kezembe akadt. Rohanás fel a büfékocsiba, kalauz kikér, szégyenkezve problémát elmond, de hál istennek egy jó fej fiatal srác volt a jegykezelő, akit visszavonta a büntit. Gondoltam meghívom valamire a bárban, de szerencsére nem tartott rá igényt.

Pesten találkoztam édös egy öcsémmel a Westendben, úgyhogy jó középosztálybeli polgárokként beültünk egy igényes kávézóba, elfogyasztottunk pár üveg üdítőt mintegy 28 ezer forintért (ezek a pesti árak...) s utána mentünk volna mozizni - lévén, hogy volt kb. 3 órám IC indulásig - de a sikerfilmeket 13:00-kor NEM játszzák, úgyhogy kajálás és játékterem lett belőle, majd két biliárd parti, ahol mindketten meggyőződhettünk saját tehetségtelenségünkről.

Ezek után visszamentem helyjegyet venni az ICre, ahol is egy kedves hajléktalan árult egy hajléktalanok által szerkesztett újságot. Emlékszem, legutóbb, mikor a kezembe akadt egy ilyen, volt benne egy cikk, amin jól felhúztam magam (igény szerint kifejtem) és különben sem volt semmi olvasnivalóm visszaútra, úgyhogy ötven forintért megvásároltam tőle a lapot. Miután kezembe vettem szembesültem vele, hogy ez ugyanaz az újság, amit pár nappal ezelőtt átolvastam, de legalább segítettem egy emberen, s ez megmelengette a szívem (mert jó is az, ha az emberről nem csak ömlik a víz, de még a szíve is fűtött állapotában dobog a mellkasában.)

Amint elindult a vonat mély álomba szenderültem Fat Boy Slim - Funk Soul Brother c. számára, s nem is ébredtem fel addig, míg valami baromira erős, égett szag meg nem csapta az orromat. Ekkor már mindenki forgolódott a vonatban, mert ha egy IC vagonban terjeng a füst, és égett szag van akkor az ugye nem hat nyugtatólag a kedélyekre. Mint később kiderült két suhanc kölök két kocsiban csumáig tekerte a kéziféket (nem a vészféket) vagyis a vonat ment tovább, csak a terhelés kicsit megnőtt, s a kerekeknek sem tetszett, ami történik, hát elkezdtek veszettül füstölögni. A két srác simán meglógott. Nem is kellett futniuk, elegánsan, gyalog távoztak a Monori erdő kellős közepén. Viva La vasútbiztonsági szolgálat, meg miegymás. A koordinátori szerep egy önkéntes öregúrra (nyugdíjas kommandó ugyebár) hárult, aki maga észlelte a problémát, szólt az őröknek, oldotta ki a féket, adott személyleírást az elkövetőkről, stb stb stb. Olyannyira beleélte magát, hogy még fél órával később is a rendőrséggel beszélt telefonon az üggyel kapcsolatban, de hát lelkiismeretes volt az öreg.

Annak ellenére, hogy az elhárításra tett erőfeszítések a lófasz szintjét sem ütötték meg, arra egyből volt agy és idő, hogy bejelentsék a hangosbemondóba, kártérítésre (a 10 perces álldogálás miatt) ne is számítsunk, mert nem a vasút volt a ludas. Esélyünk sem volt kirobbantani az első vonatforradalmat, egyből elnyomták.

Felhívás: Követelem, hogy a MÁV azonnali hatállyal állítson fel egy független vizsgálóbizottságot, s állapítsa meg, kik voltak azok a személyek, akik nem végezték teljes odaadással a munkájukat. Kik voltak azok, akik engedték, hogy ez a csínytevés bekövetkezzen, s követelem továbbá, hogy vizsgálják ki, van e az esetnek politikai felelőse, avagy nincs. (Aláírásgyűjtés a kommentek közé nyugodtan mehet.)

Végszóként a címről. Gondolkodtatok már azon, hogy miért mindig azt halljuk egy-egy felhívás, bejelentés, vagy figyelmeztetés kapcsán, az állomásokon, hogy "A vágány melett kérem vigyázzanak!”? Holott a vágány mellett rohadtul semmi veszély nincs. A vágány mellett nem jár vonat, a vonat a síneken jár. Mennyivel okosabb lenne a síneken vigyázni, hiszen aki ott van, azt fenyegeti komoly, szinte kézzel fogható veszély, nem pedig azt, aki helyesen, a vágány mellett, biztonságban ácsorog.

Javaslatokat kommentekbe nyugodtan. Kreatívkodjatok. A legjobbak között két darab lejárt szavatosságú Danon Aktívia Joghurtot sorsolok ki közjegyző és a sorsolási bizottság elnöke nélkül.

-A 13as vágányon tolatást végeznek. Aki a vágányon tartózkodik, minden bizonnyal meghal.
-A 2es vágányra szerelvény érkezik. Aki a vágányon tartózkodik, az szíveskedjen annak területét haladéktalanul elhagyni!
-A 4es vágányra szerelvényt tolnak. A vágányon tartózkodni, a szerelvény által elütődni tilos és fokozottan életveszélyes!

Apropó. Az égett szagtól megfájdult a fejem és nem tudtam aludni. Lehet ezért perelni?

PS.: Ne haragudjatok, tudom megint kurvahosszú lett, de ha veszitek a fáradtságot és végigolvassátok a hülyeségemet, dobjatok már a bejegyzés végén egy kommentet, legalább tudom, hogy mekkora a forgalmam.

Köszönettel: egy „szélsőjobboldali bölcsészblogger” (ala OSX)