Non-interesting

Ja, eléggé semmi a helyzet. Vezetek forgalomban, eddig 3 órát éltem túl, és csak egyszer (!!!) fulladtam le pirosnál, de hál'istennek senki nem jött mögöttem. Lasan indulás Erdélybe, aztán meg vizsgaidőszak.

Magellánt csekkoltátok tegnap? Nem mintha bármi kihagyhatatlannal szembesültünk volna. A rajongásról volt szó, meddig normális, honnantól hisztéria, oszt kik? Na kik? Ja, Tokio Hotel, az volt, meg szarrá piercingelt köver lányok ordítozva, az is volt. Előtte viszont volt egy kis bejátszás a szipuzásról. A lényeg... ne szipuzzatok. A szipu rossz... Ummkay? Agykárosodást okoz, és csak pár percig tart a hatása.

Worldpeace.

Agyömleng jól

Összejött pár arra érdemes link, videó, meg élmény is. Leül, ropit kibont, olvas, művelődik. Furcsa, de még nem ejtettem szót városunk egyik legkiemelkedőbb kulturális áramlatáról, melyet a kétfarkú kutyás srácok művelnek. Társadalomkritikának legalább annyira tökéletes, mint a South Park, és legalább olyan vicces is. Pontos dátumot nem tudok mondani, de abban az időben, mikor még mi is matricáztunk, terjedtek el a kétfarkú stencilek, azóta pedig intellektuális egyeduralkodó kicsiny városunkban. Akit érdekel a dolog, az itt nézheti meg a képeket. Hónapokra lebontva megtalálhatjuk az alkotásokat (igen, a bal oldali menüben). Figyelem, csak akkor kattints a linkre, ha van pár szabad órád, mert ha elkezded nézegetni a képeket, fél év áttekintésénél előbb biztosan nem állsz fel a géptől.

Aztán van még nekünk egy TH koncerten (előtte, alatta, utána) készült riportunk is az indexesek jóvoltából. Az egyetlen értékelhető rész a videóban a Kárpátiás srác kellő nemzeti öntudattal. A pulcsija érdekelne. Hol lehet ilyet kapni? Azért érdemes megfigyelni a tinédzserleányzók válaszait, különös tekintettel a huszadik másodperc környékére. Az örök igazságot csak az öreganyó látja. Ez csak image. Úgy is bevallják.



Persze most is MÁV-val jöttem fel pestre, és ilyenkor mindig van miről blogolni, ha nem lusta az ember (én sokszor vagyok az). Késéssel indultunk, és késés nélkül érkeztünk (GG!) viszont a "Ne szálljanak fel a vonatra, a szerelvény tolatást végez!" játékot újra eljátszották az állomáson. Szerintetek? Igen... MINDENKI felszállt a vonatra, a legráérősebb nyugdíjastól a legsietősebb kiskamaszokig, mintha ingyen osztogatnák a vagonokban a kenyeret. A tolatás befejeztével jómagam, és az a néhány utas, aki nem szállt fel, elhelyezkedtünk, kimorgolódtam magam, és döcögtünk is a főváros felé.

Tegnap Morrisonsban voltunk. Leérek, "személyi, diák"... jah, mondom semmi nincs. "Akkor nem engedhetlek be" (hozzá kell tennem Adrienn a maga 158cmes alacsonyságával már bent várt rám). Mondom jó, kicsit fáradt vagyok a hasonló faszságokhoz, ha nem akarnak beengedni, hát nem megyek be, sört boltban is tudok venni, és még szabad levegőn is vagyok. Aztán Adrienn szólt, hogy röpke két évvel vagyok idősebb nála, a srác megenyhült és bemehettem. Anyád. Azért lecsekkolt a "Mikor születtél... és akkor hány éves vagy?" kérdéskombinációval.

Megjegyzem, kb. három tizenkét év alattival találkoztam bent. Még egy ilyen eset, és kihívom a rendőröket, aztán lehet utána személyit kéregetni tőlük is... köcsög.

Bekk in the M to da O

Öcsém sikeresen megérkezett Koppenhágából (Dánia), és azt a hírt hozta, hogy ott az Emo-kra nem azt mondják, hogy Emo, hanem "da E to da M to da O". Jót röhögtem.

Help wanted

Pár éve sikerült néhány óra alatt összehoznom egy Ultra64 emulátort és a Killer Instict ROM-ot, hogy szeressék egymást és tudjak játszani. Ez most vmiért nem megy. Emu és ROM kéne, ha valaki tud segítsen. Én voltam, leszek és még tovább... Kőszönöm előre is.

Hamisítatlan férfizmus - Borotválkozás

Kevés olyan dolog van, ami ilyen szorosan kötődik a férfiasság fogalomköréhez. Talán éppen emiatt oly fájó, hogy manapság ez a szó nem jelent mást, mint néhány perces szőrtelenítést, esetleg bőrirritációt, kellemetlenséget, vagy kínszenvedést. Az, hogy ez továbbra is így marad, vagy vesszük a fáradtságot, és megtanulunk rendesen borotválkozni, csak rajtunk múlik. Nemcsak egy kellemes, eddig talán teljesen ismeretlen élménnyel gazdagszunk, de egyfajta nosztalgikus, átszellemült érzés is körülleng majd minket.

Előkészületek

Az, hogy a borotválkozás ne kellemetlen élmény legyen, és megússzuk szőrtüszőgyulladás, vagy irritáció nélkül, nagyban függ az előkészületektől. Alapszabályként meg lehet említeni (remélem ez evidens), hogy száraz bőrt borotválni öngyilkosság. Síkosítás nélkül, egyszerű nedvesítést alkalmazva is megszenved vele az ember, de ha egy lakatlan szigeten ragadtunk, és kókuszhéj pengével kell borotválkoznunk, hogy elnyerjük egy arra úszkáló luxushajó kapitányának bizalmát, akkor is nedvesítsük be a bőrünket és a szőrszálakat előtte.

Ha lehet, mindig zuhanyzás után borotválkozzunk. Ha pusztán a borotválkozás miatt nem akarunk zuhanyozni, akkor is kell pár percet szánni a bőr megfelelő előkészítésére. Ami fontos, hogy arcunk tiszta, nedves legyen, a szőrszálak a nedvességtől puhákká váljanak, és hogy a pórusok is kinyíljanak. Zuhanyzás következtében ez természetesen végbemegy. Amennyiben nem zuhanyozunk, úgy terítsünk arcunkra egy meleg vizes törölközőt, és hagyjuk rajta pár percig. Ezalatt a pórusok és a szőrszálak is megfelelő állapotba kerülnek a borotválkozáshoz.

A tiszta borotva legalább ennyire fontos, de amennyiben nem a pincében a krumplik közt tartjuk, nem kell szőrszálhasogatónak lenni. Ha valaki notórius tisztaságmániás az 60%-os alkohollal nyugodtan fertőtlenítse, a többieknek bőven elég, ha átmossák forró vízben a pengét és a felületet, ami a bőrrel érintkezik. Amennyiben száraz, tiszta helyen tároljuk, úgy maximum porolni kell néha, valamint időről időre megszabadítani az elkerülhetetlen vízkőtől. Amennyiben mindezzel megvagyunk, jöhet a borotválkozás, de előtte vegyük át, mi kell hozzá.

Kellékek

A tökéletes borotválkozáshoz, bármilyen meglepő, nincs szükség sem ultramodern patronborotvára (pl.: Gilette Mach 3), sem mácsó after-shave-ekre, vagy fémflakonos borotvahabra. A legkitűnőbb kellékek nem a modern technika vívmányai. Amire szükségünk lesz az egy borotva (értelemszerűen), egy borotvakrém, egy pamacs, valamint egy borotválkozás utáni balzsam.

A borotva kezdetben egy biztonsági-borotva, vagy dupla pengéjű borotva (Safety Razor, Double Edge Razor, DE Razor) legyen, aztán ha nagyon májerek vagyunk, átnyargalhatunk a borotvák királyára, a borotvakésre (Straight Edge Razor, Cut Throat Razor). Manapság a német Merkur cég termékei viszik a pálmát ilyen téren. Pengék terén a japán Feathert, a német Merkurt, a svéd Gilettet érdemes vásárolgatni. A pengék nem kerülnek sokba, viszont szerepük kiemelkedő. Ha a penge rossz, minden borul, bármennyire tökéletesen előkészítettük a borotválkozást. A jó borotvák ismérve, hogy nem kell rányomni őket a bőrre. Saját magukat vezetve tökéletes munkát végeznek. A penge bőrhöz nyomása csak kellemetlenségekkel jár, arról nem is beszélve, hogy nem egy életbiztosítás.

A borotvakrém, melynek szerepe a borotválandó részek síkosítása szintén elengedhetetlen kellék. Lényege, hogy egy filmréteget képez a borotvapenge és a bőr között, amin a penge siklik. A jó krémek mind glicerin alapúak, növényi olajokat és illatanyagokat tartalmaznak. Trumper, Taylor, Truefitt, Nancy Boy termékeket tessék keresni online, vagy az offline üzletekben. A pamacs szerepe: emelni a szőrszálakat, exfoliálni a bőrt és eloszlatni a krémet az arcunkon. Kézzel felesleges próbálkoznunk, sohasem lesz olyan egyenletes, mint pamaccsal. A minőségi pamacsok borzszőrből készülnek, de vaddisznószőrből is kaphatók. Négy minőségi réteget különböztetünk meg (Pure Badger, Super Badger, Best badger, és Silver Tip Badger). Természetesen a méretbeli skála is széles, de nem kell felesleges túlzásokba esnünk. Az utolsó kellék a balzsam. Hidratálja a bőrt, összehúzza a pólusokat. Fontos, hogy borotválkozás után mit kenünk bőrünkre, ugyanis ilyenkor sokkal több minden szívódik fel arcunkon keresztül, s jut a szervezetünkbe, mint a gyomrunkon keresztül. Az alkoholos after-shave-ek csak szárítják, roncsolják a bőrt, arról nem beszélve, hogy csípnek. A balzsam megfelelő ápolást nyújt a bőrnek. Szintén Trumper vagy Post-Shave Healer. Hátrányuk, hogy a balzsamok nem kifejezetten olcsók. Borotválkozzunk végre!

Borotválkozás

Miután előkészítettük bőrünket, s miután arcszőrzetünk puha lett a meleg víztől, készen állunk. A pamacsot hagyjuk pár percre a forró vizes lavórban (vagy mosdókagylóban, ahogy tetszik), ezalatt megszívja magát vízzel. Csöpögtessük le. Az áztatásra azért van szükség, mert így a krém felhelyezésekor is újabb nedves réteg kerül a bőrre, ahogy a sörték közül a krémmel együtt átszivárog. A pamacs végével szedjünk fel egy kevés krémet, és oszlassuk el arcunkon. Figyelem, nem mikulást kell játszani. A lényeg a síkosítás, a filmréteg, nem a mennyiség. A habokhoz szokott férfiak első alkalommal kevesellhetik a felvitt mennyiséget, de ne aggódjanak.

Miután eloszlattuk a krémet, jöhet a borotválkozás. Fontos, hogy először mindig a szőr növésével megegyezően húzzuk a borotvát. A tökéletesen sima bőrfelület eléréséhez természetesen szükség van a szőr növésével ellentétes irányú borotválásra is, de erre ráérünk. Ha kapkodunk, és egyből a növés ellenében húzogatjuk a pengét az csak fájdalmat, és gyulladást okoz, valamint egyáltalán nem olyan hatékony (már 5-6 mm-es szőrnél) mint a növés irányú borotválás. Amennyiben végeztünk, és elégedetlenek vagyunk (én speciál szeretem sercegtetni az arcomat borotválkozás után), úgy végezzük el ismét a műveletet a növéssel ellentétes irányba. Újabb síkosítás (a pamacson valószínűleg még mindig lesz elég krém, ne pazaroljunk), újabb húzogatás. Sima, irritáció nélküli, babapopsi (ettől a szótól mindig rosszul vagyok) finomságú arcot kaptunk.

Utómunkálatok

Hideg vízzel öblítsünk, és tapogassuk (nem dörzsöljük, nem töröljük, nem smirglizzük), itassuk fel a nedvességet arcunkról. Ezek után jöhet a balzsam, és máris kicsit férfibbnek érezhetjük magunkat. Megborotválkoztunk, ahogy azt kell, klasszikusan, szakszerűen, és még csak nem is fájt. A pamacsból mossuk ki a krémet, hagyjuk megszáradni. A borotvát szintén, miután azt is megtisztítottuk a rajta maradt szőrszálaktól és krémtől.

Remélem nem okozott különösebb gondot végigsiklani a bejegyzésen. Természetesen az itt olvasottakat nem én találtam ki. A bejegyzés 90%-ban Orosz Péter: A borotválkozás jóbarát című cikkéből íródott, a maradék 10%ot pedig egyéb témába vágó cikkek tették hozzá. Amennyiben mutatkozik rá némi igény, és nem én vagyok az egyedüli ebben az országban, aki szeretne megtanulni borotvakéssel borotválkozni, úgy a következő bejegyzésben, mintegy a mai kiegészítéseként, foglalkozom majd a borotvakés élezésével, használatával, és karbantartásával. Következzen az elmaradhatatlan infó csomag:

Online üzletek

Classic Shaving (Hatalmas kínálattal rendelkező online üzlet.)
The Gentleman’s Shop (Szintén zenéz)
QED USA (Csakugyancsak)
Trumper’s (A trumper cég termékei iránt érdeklődőknek.)
Vulfix Old Original (Pamacsokért ide tessék.)

Olvasnivaló

Orosz Péter írása (Az értelmi szerző. Róla írtam a bejegyzésemet kvázi.)
Corey Greenberg Shaveblogja (Mert ennek is lehet külön blogot szentelni.)
Corey Greenberg cikke (A reneszánsz-robbantó)
Online Hair Removal Info (Magáért beszél.)

Kormányszóvivőtlenség

Úgy voltam vele, hogy Demcsákról írok, és elmondom neki, hogy "Veled vagyok Zsuzsa!", de nem teszem, mert hosszú, és már mindenki unja. Ugyanúgy, ahogy a felszínes politikai érveléseket, melyek abból állnak, hogy pártpolitikai ideológiákat alapul véve, a személyes véleményt, a jóérzést, és a nemes egyszerűséget kiiktatva beakasszunk, ahol lehet. Ha Gyurcsány a jelenlegi Pápát kéri fel szóvivőnek, akkor a Fidesznek nem tetszett volna, hogy pusztán egy monoteista vallás képviselője, ezáltal szociálisan érzéketlen (csak úgy, mint Zsuzsa... ugyebár). Vicces belegondolni, hogy sunyiban hány Fideszes politikus cserélgette egymás közt Zsuzsa képeit a botrány kirobbanása óta, s ezek után hogyan lehetetlenítették el szegény csajt, pusztán azért mert a kormány őt akarta.

Inkább írok arról, hogy a bőrdzseki, és a kalap után, végre magaménak mondhatok egy eredeti, orvosi acélból készült, német (Solingeni) borotvakést. Első kipróbálás után csak pár helyen véreztem, de bele kell még tanulnom a használatába. Adrienn gépét kölcsönkérve rakok majd fel róla képet, és kicsit átvesszük, hogy akkor most mit, és hogyan is kell tennünk, ha borotválkozni szeretnénk. Nem, nem arról van szó, hogy 3 perc alatt megszabadulunk az arcunkon lévő szőrtől. Én a borotválkozásról fogok beszélni. Majd. Most nem. Pá.

Ide ide!

Egészen pontosan IDE tessék sűrűn, sokat látogatni. Kiforrot, elemző, részletes. Nem találtam e-mailt, de aki tudja a srác elérhetőségét szóljon, meg akarom köszönni neki az élményt. Mellesleg a privi nem üzemel most valami miatt. Heti túrámat tettem volna az oldalon, kiszemelve a tömegből kiemelkedő egyedi stílusú fiatalokat, de semmi:/ Talán holnap. Remélem nem zár be véglegesen.

Semmi extra...

Hú de szétszórtak leszünk, de van sok, meg hosszú, meg érdekes… Tegnap mielőtt elindultam volna a Kelta nevezetű kocsmába, beültem a mosdóba pár percre egy régi Blikkel. Egy 02.22. szám volt, úgyhogy naprakésznek nem neveztető, viccesnek viszont annál inkább.

Egy asszony beperelte Michael Jacksont, mert úgy véli, rokona azért halt meg, mert az orvosok többet foglalkoztak az ugyanazon a szinten lévő popsztárral. A vád? Túlzott híresség vagy a pop világában eltöltött megannyi sikeres év? Rendben van, hogy amerika, és ilyenkor az ember elvárásai reflexből nagyot süllyednek, de ez már tolerálhatatlan. És különben is, miért nem a kötsög orvosokat perli be…

A kedvenc. Olaszországban egy HIV fertőzött asszony mindkét veséjét, és máját beoperálták. Ez műhiba? Mert arra is van jó pár példa, hogy mit és hogyan lehet elszúrni egy műtét során. De kérem… donor. Tepi barátom, aki orvosira készül, egyenesen nem hitte el. A donorok nagy százalékát így is visszadobják, mert szervek terén nincs bocsánat. Legyen jó, vagy semmilyen. HIV fertőzött… mindegy vigyük.

Amúgy teljesen jól sült el a tegnapi találka. Gépfüggő wowosok találkoztak négyen, a valóságos világban! (Tényleg ott!) Ittunk, dumáltunk mindenről, politikáról, WOW(!!!)ról, stb, ettünk pizzát félrészegen, és hasonló fiús folgok.

Bye.

Lazuljunk együtt!

Visszatérünkt a blog eredeti irányvonalához. Ez azért nem gyenge. Az árfekvés, viszont elég kedvező, úgy hogy ha a kedv megvan, csak pénz nincs elég, irány Zoli!

Bízva bízzál...

Édesapám küldte az e-mailt, melyet most bemásolok ide. Érdemes az ilyenekre figyelni, s elolvasni az e-mail szövegét, mert sanszos, hogy ha igaz, előbb-utóbb mi is találkozunk egy ilyennel.

"Egy - úgy tünik - gyorsan terjedő szélhámosságra szeretném felhívni figyelmeteket.

Másfél hete a Móricz Zs. körtér közelében leszólított egy jól öltözött és láthatóan igen izgatott, kiborult fiatalember és előadta, hogy rendkívül nehéz helyzetbe került, mivel amíg feleségével és két gyerekével az orvosi rendelőben tartózkodott ellopták az autóját, benne a tárcáját pénzével és irataival. Szentesre kell hazajutnia a családdal, órák óta próbál összekoldulni 5000 Ft-ot de senki sem segít rajta. Két gyermek TB kártyáját mutogatta és a történetbe bele volt szőve a rendőrség, ahol feljelentést tettek, a MÁV ahol érdeklődtek hogy juthatnának haza, a hajléktalanok akiken bezzeg mindenki segít stb.

Bár a a történet itt-ott sántított, de az előadás olyan élethű volt, hogy végül is adtam neki a nálam lévő pénzből pillanatnyilag nélkülözhető 3000 Ft-ot. Úgy döntöttem inkább legyek becsapva, mint másnap reggel azzal a lelkiismeretfurdalással nézzek a tükörbe, hogy nem segítettem egy bajban lévő embertársamon.

Átadtam a pénzt a telefonszámomat és átvettem az ígéretet arra nézve, hogy a pénzt visszakapom, és még néhány utógondozó szót is arról, hogy hogyan fogja a pénzt felhasználni, abból hazautazni és nekem majd vissszajuttatni.

Mondanom sem kell, hogy se pénzt se telefonhívást azóta sem kaptam. Ezzel szemben egy kedves barátommal tegnap ugyanezt a mókát játszották végig Csepelen. A figura más volt, a szöveg és az előadás szinte ugyanaz - tehát biztos, hogy többeket kiképeztek erre a csalásra. (Szerencsére barátom már hallott tőlem az esetről.)

Úgyí tűnik van egy szegény pesten rekedt építőipari segédmunkás verziója is a módszernek.

Ha gondolod küld tovább ezt a levelet. Próbáljuk mielőbb megállítani ezeket a lelketlen hiénákat, akik emberi érzéseinkkel, segítőkészségünkkel visszaélve rombolják az igaz értékekbe vetett, amúgy is megtépázott hitünket és egymás iránt érzett csökkenő felelősségérzetünket."

Azt, hogy ki az eredeti levél szerzője, nem tudom.

Ez van

Akartam írni blogot. Adrienn alszik, azt mondta, zavarja a pötyögésem. Hát nem írok most blogot. Majd később.

Hiding Ace

Ma hajnalban dobtam össze. A trükk eredeti, nem lopott, habár baromira egyszerű.

Hogy mit loptak el...

Mindenki akkor szisszent fel erőteljesebben, s mindenkinek akkor komorodott el igazán az arca, amikor megemlítetem, hogy minden iratom, amivel igazolni tudom magam, a kabátban volt. A személyigazolványtól elkezdve, a taj-és adókártyámon át a diákomig. Diákbérlet, törzsutas-kártyák, névjegyek... Ez semmi. Ez mind semmi ahhoz képest, amit én igazán elveszettnek tartok.

Tudjátok, ezeket a papírokat semmiség pótolni. Pár napot igénybe vesz az utánajárásuk, lehet, hogy időnként idegeskedni is fogok, de ismervén szüleim kapcsolatait, kétlem, hogy bármelyik esetben sorba kéne állnom. Ez mind, mind lényegtelen apróság, melyek ugyanúgy pótolhatók, reprodukálhatók, és ha újra eltűnnek, akkor újra pótolhatók. Tényleg ez számítana a legnagyobb veszteségnek? Adatok, amiket fejből úgyis tudok...

Emlékek tűntek el akkor, ragaszkodás mart akkor a szívembe. Mintha a bőrömtől fosztottak volna meg. Akik ismernek, jól tudják, hogy legtöbb esetben még boltba is abba a kabátba mentem. Ha leszaladtam egy gyors cigire a ház mögé, akkor ezt a kabátot kaptam magamra. Komolynak éreztem magam benne. Huszonegyedik születésnapomra kaptam szüleimtől. Hosszas tépelődés után döntöttünk emellett. Egy olasz kecskebőr kabát volt. Nem egy a sok közül, hanem Az a kabát. Egy születésnapi ajándék.

Az mondod személyigazolvány? Azt mondom papír fecnikre írt szövegek, melyek már évek óta a bérlettartó tok alján bújnak. Azt mondom apró rajzok, melyekhez emlékek kötődnek, azt mondom napok, melyek nemrég még megvoltak, ma már nincsenek. Talán jobb is, hogy sokukra nem is emlékszem. Mind-mind pótolhatatlan dolgok. Soha nem lesz még egyszer első bőrdzsekim. Azok a napok örökre eltűntek, azok a fecnik, melyek valószínűleg egy szemetes mélyén lapulnak, sohasem kerülnek már vissza hozzám, és Ez, ez az, ami mérhetetlenül elszomorít.

Azt mondod szegényebb lettem körülbelül 60. 000 forinttal? Azt mondom élményekkel és emlékekkel lettem szegényebb.

Rijádó

Informatika és könyvtárismeret óránk nem, de bombariadónk az volt. Adriennek reggel (délelőtt) is volt órája, s akkor tudatták velük, hogy márpedig valaki azt állítja, gonosz módon bombát helyezett el az ország legnagyobb és első számú egyetemi karának Múzeum krt.-i campusán. Az aljas! Minden esetre miközben szállingóztak kifelé a diákok, egy papírlap hirdette, hogy d.u. 2-től folytatódik a tanítás. Gondolom nem ez volt az első eset, s a papírlap kiragasztója már rutinból meg tudta jósolni a csillagok állásából és a hőmérséklet köbgyökéből, hogy mikor folytatódhatnak az órák.

D.u. 3ra mentünk vissza, s csodálkozva tapasztaltuk, hogy tévedett az illető, mert az épületegyüttes egyes részei még zárva voltak. Öt perccel órakezdés előtt megtudtuk azt is, hogy az F épület, ahová mi igyekeztünk már nyitva áll, s meg is kerültük a campust, ami röpke 10 percet vett igénybe. Diák volt pár, tanár viszont egy sem. Előbb én, majd Adrienn is megunta a várakozást, de ahogy később a kurzus fórumát olvastuk, nem is volt óra.

Érdekességek és spontán fikázások híján ennyivel tudok csak szolgálni. Bár lehet, hogy fel kéne frissíteni a privi.hu-s adatbázist. Majd meglátom. Addig is cakát.

Nincs már szükség erre

Az utóbbi időben elég masszív remete életet éltem bár ezen azok, akiknek szintén megvan a WoW kiegészítő, nem hiszem, hogy nagyon meglepődnének. Minden esetre tegnap kimerészkedtem az utcára, sőt, még partizni is elmentem a JATE klubba. Mindezek után rájöttem, hogy a remete életmód nem véletlen. Két jó barátommal, Noccával és Tibivel megállapítottuk, hogy valószínűleg már kinőttünk ebből a „partizós” korszakból.

Ez nem valami beképzelt érett duma, csupán arról van szó, hogy egyikünknek sem jelent már nagyobb élvezetet mások ordibálását hallgatni, vagy röhögni a részeg, vagy röhejes embereken. Befoglaltunk egy asztalt, s két kemény órán keresztül, csak olyan rövid intervallumokra hagytuk el helyünket, míg megállapítottuk, hogy egyik terembe sincs kedvünk bemenni.

Az este alapozással kezdődött egy kocsmában. A zene szar volt, a hely meg tömve volt tinikkel, és a hozzájuk tartozó 30-40 éves férfiakkal, akik a könnyű préda érdekében lealacsonyodtak a bugyuta mosolygás szintjére. Hamar tovább is álltuk a parti fő helyszínére, a JATE klubba.

Attól függetlenül, hogy ez még mindig szeged egyik legelviselhetőbb ilyen jellegű intézménye, a tegnapi napon a szokottnál is jóval több droiddal találkozhatott az ember. Voltak olyanok, akik képesek voltak 6 különböző zenei stílusba tartozó muzsikára ugyanúgy vonaglani, meg persze azok sem maradtak el, akik egy Desperado soundtrack hallatán egyből latin táncosnőnek, egy Csavard fel a szőnyegetre pedig tüzes talpú rockcicának képzelték magukat. Azt meg mindegyikünk tudja, milyen irritáló, amikor a hülyeség szorgalommal párosul.

Tulajdonképpen egy asztalnál töltöttük az estét, de sokat nevetgéltünk. Ezt persze bárhol máshol is meg tudtuk volna tenni, de lévén, hogy ingyen jutottam be, nem túlzottan zavart a dolog. Az est fénypontja kétség kívül az volt, mikor Zoli kb. fél üveg sört borított Tibi nadrágjára, amin úgy 20 percen keresztül szakadtunk a röhögéstől. (Hozzá tartozik a dologhoz, hogy Tibi előtte párszor már szentségelt, amiért leitta magát.)

Lényeg a lényeg, ez már nem kell. Nem hiányzik. Rohadtul nem vagyok kíváncsi sem arra, hogy Józsiék a másik asztalnál mennyire önfeledten szórakoznak és ordibálnak hülyeségeket, amik miatt én szégyellem magam, ahogy az sem érdekel, hogy Béláék hogy tudnak úgy felöltözni, hogy a férfiasság utolsó pislákoló fényét is kiűzzék aurájukból… szóval ennyi. Elegek vagyunk mi egymásnak, meg különben is, lehet, hogy bennünk van a hiba.

Mindig is irigyeltem azokat az embereket, akik képesek tökéletesen elvonatkoztatni a környezettől, s egyszerűen jól érezni magukat.

Vannak még jó emberek

A címadó sztoriról később, előtte egy régóta foglalkoztató dologról kérdeznélek meg titeket. Mégpedig arról, hogy melyik 3 diplomás gyökér találta ki Magyarország elsőszámú cigány showmanjéről, hogy rapper. Mert teljesen mindegy, hogy milyen kontextusban kerül elő a kreol bőrű médiasztár, azt a szót, hogy "rapper" egyszer minimum elsütik, kiütve ezzel a szóismétlés által okozott látszólagos választékosságtalanságot (tudom, hogy nincs ilyen szó.) Kurvára irritál az az igazság. Gáspár győző NEM rapper, a szó egyik és leghalványabb értelmében sem. Még csak nem is énekes. Ennyi.

A címadó sztori pedig a következő képen hangzik. Két napja édesapám, értékbecslő lévén, ahogy minden nap, járta a várost, és környékét, és az előre megbeszélt helyekre autózgatott, kezében az elengedhetetlen digitális fényképezőgéppel. Egy ilyen kiszállásnál történt, hogy (rossz szokásához híven) a kocsi tetejére rakta a fényképezőgépet, benne a rengeted fényképpel az aznapi munkákról, s elfelejtette, hogy a gép ott maradt. Csak később, az egyik bevásárló központban jutott eszébe, amikor a kesztyűtartóba akarta rakni a gépet, hogy nincs mit berakni oda. Pánikszerűen visszaforgatta fejében az eseményeket, mire kiderítette, hol, s hogy hagyta a gépet. A tett helyszínén persze már nem volt ott a masina. Édesanyám javaslatára betelefonáltak a Rádió 88-ba, hogy bejelentsék az eltűnést, hátha tud segíteni valaki. Legnagyobb megdöbbenésükre, a telefon végén ülő férfi megkérdezte: "Volt egy fehér dosszié is a gép mellett?". Bizony. Faterékat megelőzve a becsületes megtaláló már értesítette a Rádió 88-at, hogy keze ügyébe került egy gép, mely nem az övé, és szívesen visszaszolgáltatja. Ha jól értesültem szüleimtől, akkor az illetékes látta, amint fater kocsijáról lecsúszik az ottfelejtett digitális fényképezőgép, és azon nyomban fel is kapta, de persze nem érte utol a kocsit.

Ez úton köszönöm a kedves ismeretlennek, hogy megerősítette hitem az emberekben.

Illatos út

Tekintettel arra, hogy vége van a vizsgáknak (!!!), és a wow accountomat egy nagyon kedves barátom (Lángi) befizette, nem tudom mennyire lesznek rendszeresek a blogok. De ha tudnátok milyen az az Outland... meg az új mobok, meg... mindegy.

Szóval ma nem valami újjabb őrület, vagy populár hányadék kerül terítékre. Így is majdnem seppukut követtem el, mikor meghalottam, hogy amíg én moziban ületm a Fókusz vendége a Nem, Kössz volt. Bárkinek megvan sokat fizetek érte VHS-n, vagy DVD-n.

Ma egy volt barátnőm, Mine kérését tolmácsolom, ugyanis megkért, hogy hívjam fel a figyelmet erre az oldalra. Be kell valljam, sohasem voltam az a hatalmas állatvédő, sőt, a szőrme ellen harcoló aktivistákat szabályosan rühellem, de itt nem is erről van szó. Csak végignéztek a képeken, és ha megindít bennetek valamit, már megérte. Ha továbbadjátok a linket, ki tudja, talán már segítettetek is egyikőjükön. Szánjatok rá pár percet, a kedvemért.

Pás

Csak ezt Ne, Kössz!

Réges-régen elfelejtődtek már azok az idők, mikor a Scorpions dolgozta át a Gyöngyhajú lányt. Ez ma már nem megy. Habár Kozsó pajtásunk még dobbanthat egy nagyot az Újvilágban, mi magunk is tisztában vagyunk vele, hogy MTV-t nem az ott játszott magyar zenekarok unásig ismételt klipjei miatt nézünk. (MTV-t egyáltalán nem nézünk amúgy sem...)

A régebben tehetség alapú, ma már inkább gazdasági érdekeken nyugvó sztárcsinálásra hazánk tökéletes példa. Ki ne emlékezne a Biző Boys, a Carpe Diem, a Soho Party, az UFO (és még sorolhatnánk) zenetörténelmet írt klasszikusaira. A Backstreet Boystól elkezdve az összes nagyobb külföldi énekesnek vagy bandának megvolt a magyarított változata, de nem állunk meg. Ahogy az idő, úgy az igények is változnak.

Kitől lesz nedves minden kifinomult ízléssel még nem rendelkező tinédzser lány bugyija? Bill Kaulitztől, a TH durván femin, negyven kilós tejberokkerétől, amint önkívületi állapotban ordibálja a németet. Következés képen, mi kell nekünk? Ugyanilyen csak magyarba, mert az nem járja, hogy a potenciális hazai fogyasztók németül karattyoló pubertásokra költsék a pénzüket.



A No, Thanx néven alakult tinédzser-rockbanda már most milliós rajongó tábort tudhat magáénak, habár a fiúk még el sem kezdtek mutálni. A séma nagyjából megegyezik. Egy énekes, mellé meg 3 másik, hogy többet lehessen írni a fiúk szexuális életéről, az első csókról meg az ideális randevúról. Vatta új tornacipők, hamvas bőr, darkos jegyek, meg persze a bőrdzseki, és a szakadt cuccok, mert a hitelesség az első. Márciusban jön ki az első lemez, addig felteszem, a TV-szereplések megbeszélései folynak, meg az interjúk szövegének memorizálása. A "Nem zavar titeket, hogy sokan a magyar Tokio Hotelként emlegetik a bandát?" kérdésre mintegy 1204 opcionális válaszlehetőséget tanultak már be a srácok.

Aztán majd jön a magániskola, meg a botrányok. A rajongók, a folyamatos fellépések, az interjúk, meg a stúdiómunkák, mert ez kell egy 14 éves kiskamasz egészséges szellemi fejlődőséhez. Előre féltem szegény kissrácokat, mert amit kapni fognak, az nem lesz egyszerű. Aztán a kifinomult hazai emo scene meg kezdhet gondolkodni, hogy hova sorolja a díszhímeket. Minden esetre a fiatalság elé újra tökéletes példa került. "Tinisztár leszel, vagy nulla, vagy elő, vagy hulla"

Az érmének csak egy oldala van

Sokan vagytok egyetemisták. Kurzusokat vesztek fel, hagytok el, vizsgáztok ti is, de lassan túljutunk ezen az időszakon. Az is lehet, hogy csak az én hülyeségem, de utálom, ha az információk csak félig, hiányosan, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésemre, olyan dolgokban, melyeknél a precizitás elsődleges. Így van ez az egyetemmel is. Arról már írtam, hogy esetemben a helyzetet leginkább a "káosz" szóval lehetne fémjelezni, de ez egy dolog. Az viszont különösen bosszant, amikor a szabályokat pont azok nem tartják be, akik alkották őket, s akikre ugyanúgy vonatkoznak, mint ránk, hallgatókra.

Meg van határozva, mely órákra kell, s mely órákra nem kell bejárni. Tudjuk mikor kell az indexet leadni, s meddig lehet órákat felvenni, miegymás. Ez visszafelé is működik. A kurzusok kurzuskínálatba kerülésének van egy határideje. A vizsgák eredményének közzétételére egy bizonyos idő áll rendelkezésre, s még sorolhatnám azokat a dolgokat, melyeket a tanárok, sajnos notórius módon áthágnak.

Több kötelező kurzusom még nincs meghirdetve, habár kerek öt nap múlva lezárul a tárgyfelvétel, és annyi. Olyan kurzusaim, melyeket már teljesítettem, még nem kerültek be a "teljesített kurzusok" címszó alá, ami a következő szemeszterre vonatkozó tárgyfelvételt ugye erősen nehezíti. Vannak tanáraink, akik az országban sincsenek, s egyes vizsgák eredményére a nyolc munkanap helyett heteket vártunk.

Értem én, hogy egyetem baszki, de a "légy önálló" úgye nem azt jelenti, hogy vegyél fel meg nem hirdetett kurzusokat, vagy találd ki a két hete írt vizsgák eredményét, hogy tudd, UV, vagy következő kurzus lesz-e belőle. Miért kell ilyen apró dolgokkal elcseszni? Tisztelet a kivételnek persze, mert szerencsére arra is van példa.

Modelt keresel?

Ez az oldal azért jó, mert, ahogy a szlogen is tartja "...itt Te lehetsz a legjobb...". Hunagrian model agency, olvashatjuk az oldal címét, s tényleg, szép számban találhatók az oldalon fiúk, s lányok egyaránt. Belenéztem a felhozatalalba, bár nem biztos, hogy kelett volna. Akinek modelt szeretne, válasszon. Exklúzív pasik for sale.